2013. április 15., hétfő

Béklyók






Nem vállalok felelősséget.
nem.
+18, erősen. Unatkoztam.




Sam üvölt dühében, szemeiből könny csordul. Ütésre lendíti a kezét - de a lánc megakadályozza.
A hideg pince plafonjáról piszkos víz csöpög alá, a falak nyirkosak és penészesek, a könyvespolc ódon falapjai megszivacsosodtak, szú perceg bennük.
Sam zihál, a mellkasa vadul hullámzik. Összeszorítja a fogait, kegyetlen ordítását visszaverik a sötét, komor, jól hangszigetelt falak. A betonpadlón hivalkodó víztócsák gyűltek, a szomjazó Winchester-fiú nyeldekelve mered az istenek nektárjára.
Teste meggyötört, remeg a fájdalomtól és a kimerültségtől.
Lehunyja égő szemeit, és előredőlve, amennyire a maró láncok engedik, megpróbál aludni egy keveset.
Sötét kuncogás telepszik meg a fejében. Égkék szemek villannak a sötétben, hófehér vigyor bontakozik ki a feketeségből.
- Sam - búgja a hang, és hideg ujjak simulnak a vadász arcára.
- Sam! - Az ujjak belevájnak a bőrébe. Sam kinyitja a szemeit, az előtte álló alakra koncentrál. Remegnek az ajkai, végül összepréseli a száját.
Lucifer kedvesen mosolyog (hidegvérű pszichopata), megcirógatja a vadász arcát, azután a füléhez hajol.
- Ma új programod lesz, Sammy - súgja, és a fülcimpájába harap. Sam lélegzete fennakad, libabőrös lesz, és jégborsók zúdulnak alá a hátán. Zöld íriszei elmélyülnek a haragtól, a gyűlölettől, amiért ez jólesik neki.
- Mindkettőnknek tetszeni fog - búgja Lucifer, és egészen közel lép a vadászhoz. - Garantálom. Ma nem foglak bántani.
Vérszaga van, vér- és halálszag, párolog a bőréből, mégis bódító, észbontó. Sam ajkai résnyire elnyílnak, ahogy beszippantja.
Lucifer a vadászhoz simul, lélegzete meglibbenti az izzadt, barna tincseket, bizsergeti a Winchester-fiú bőrét.
A fogak a húsba marnak, Sam felkiált megrökönyödésében, és feszegetni kezdi a láncait.
- Nem fájt, igaz, Sammy? - Lucifer hangja gyengéd, gondoskodó, és izgató. Sam nem szól semmit, dacosan összeszorítja a száját.
Lucifer betúr a vadász szétszaggatott inge alá, végigsimít az izmos hasfalon, cirógatja a késvágásokat, ujjai végigtáncolnak a sebszéleken.
- Lucifer - nyögi Sam, és a feje előrebukik a mellkasára. A nyakára erősített lánc fojtóan megfeszül. Lucifer a férfi álla alá nyúl, felemeli a fejét.
- Hé, hé, hé - szólongatja az ájulófélben lévő vadászt. Fennakadó szemeibe próbál nézni, és aggódást mímel.
- El ne ájulj, Sam! - szól rá kicsit eréjesebben, félrefordítja a fejét, és gyengéden a fülébe fúj. Sam az ébrenlét határán táncol, Lucifer karcos hangja szinte simogatja a dobhártyáját.
- Mit csináltál velem? - kérdezi kásás hangon, nehezen forgó nyelvvel.
- Semmit, semmit, Sam. Fáradt vagy. - Lucifer támasztja Sam fejét, baljával egy pohár vizet bűvöl elő a semmiből.
Sam ajkaihoz emeli a poharat, finoman megdönti, a víz végigcsorog a férfi vértől mocskos állán.
Lucifer újból megitatja, újra és újra, Sam mohón kortyol, azután az arkangyal elveszi a poharat, és felhajtja a maradék vizet.
Az ajkain vízcseppek egyensúlyoznak, csillognak és csábítanak.
Sam kétségbeesetten nyeldekel, nyöszörög, és kapkodja a levegőt.
Lucifer még közelebb lép, belemarkol a dús barna tincsekbe. Sam megfeszíti a testét, amennyire béklyói engedik, előredől, és Lucifer ajkaiba mar. Lenyalja a vízcseppeket, az éltető nedvet, és még több reményében végigfuttatja az arkangyal száján a nyelvét. Lucifer elégedetten elmosolyodik, a vízkutatást csókká mélyíti, a hajába túr, azután a nyakára hajol. Sam levegőért kapkod, remeg, csupán árnyéka régi önmagának. Lucifer a nyakát kényezteti kétágú nyelvével, a kezei a szakadt ingbe kapnak, letépik az anyagot. A széles hátat cirógatja, ujjait apró sebekbe mártja. A vadász felnyög, és Lucifer vállának szorítja a homlokát. Az arkangyal csitítgatni kezdi, azután lecsatolja a láncokat. Az elesett vadászt a karjaiba kapja, és kisétál vele a pincéből.
- Meg - vet egy jelentőségteljes pillantást a démonnőre, aki erre fejet hajt, és kaján vigyorral az arcán köddé válik.
Fényűző lakosztályon sétálnak át, egy visszafogottabb szobába érnek. Sam gyengén kapaszkodik Lucifer karjaiba.
- Ne aggódj, foglak - biztosítja őt az arkangyal.
Az ablakok mélyvörös függönyökkel vannak elsötétítve, a szoba közepén, a falhoz tolva egyedüli bútorként egy baldachinos ágy incselkedik.
Lucifer az ajtóban kilép a cipőiből, az ágyhoz lép; a puha szőnyeg elnyeli lépteinek halk zaját.
A párnák közé fekteti a vadászt, előrelátóan kibújik a vászondzsekijéből, a mellkasára hajol, és a melle fölötti tetoválásra csókol. Sam egész testében megmerevedik, de gyenge pöckölésnél többre nem képes. Halk nyögésekkel próbálja az arkangyal tudtára adni a nemtetszését. Lucifer figyelmen kívül hagyja a tiltakozó hangokat, és számba veszi a sebeket az ajkaival. Lecsókol a vadász hasáig, ami erre megfeszül, a sebek szétnyílnak, vér csorog az ágyneműre. Lucifer ledörgöli a kézfejével a patakocskákat, azután lecsókolja a vércseppeket. Sam kínlódva szánt Lucifer hajába, hogy eltolhassa a fejét.
Az arkangyal nyelve érdes, akár egy macskáé. A nadrág korcához ér, mire Sam felkiált:
- N-ne! - Lucifer kíváncsian néz fel rá, azután a fogaival húzza le a cipzárt, az orrával félretolja az anyagot, és folytatja a csókolgatást. Sam teste minden egyes csóktól egyre merevebb és merevebb, kétségbeesetten nyög, és erőtlenül felemeli a fejét, hogy Luciferre nézhessen. Zihálva veszi a levegőt, az arkangyal nevét ismételgeti, végül rekedten felordít, ahogy Lucifer a lüktető ágyékához ér az ajkaival. Lucifer elvigyorodik, és éhesen felpillant a vadászra.
- Mondtam, hogy élvezni fogod - mormolja, és Samre kacsint.
Ujjait a nadrág bujtatóiba akasztja, azután egy légies mozdulattal lehúzza a ruhadarabot. Benyúl a férfi dereka alá, finoman magához húzza őt, és a nyakába csókol. Ahol végigsimít a nyelvével, ott begyógyulnak a sebek, és a fájdalom felszívódik.
Sam kihasználja, hogy visszatért az ereje, és megpróbálja lelökni magáról az arkangyalt. Lucifer a párnák közé nyomja.
- Ne fuss, nem jutsz messzire - suttogja a fülére hajolva.
- Engedj el - vágja rá Sam.
- Majd. Idővel. - Lucifer hűvösen mosolyog, megfogja a vadász kezeit, és a nadrágjára simítja azokat.
Sam pupillái kitágulnak, légzése felgyorsul.
Lucifer a szapora szívre hajtja a fejét, és mosolya mélyül.
- Jó lesz, Sammy - duruzsolja. - Higgy nekem.
Az ölébe húzza, a nyakát kezdi el csókolgatni. Sam gyengén tiltakozik, majd elnémul, amikor megérzi a hűvös ujjakat magában. Hangosan felordít, dühösen, elkínzottan, amiért képtelen harcolni ellene.
- Lucifer - nyögi összeszorított fogakkal, és az arkangyal vállába kapaszkodik, a nyakához szorítja a homlokát.
- Miért? - zihálja.
- Hát nem élvezed? - kérdez vissza Lucifer. - Lazulj el, Sammy.
Két ujját használja, azután már hármat.
Sam hátravetett fejjel felkiált, és végső elkeseredésében Lucifer nyakába vájja a fogait. Előrelöki a csípőjét, és a hátára dönti az arkangyalt. Megtámaszkodik fölötte, a szemei dühösen villannak. Lucifer elégedetten elmosolyodik, magában elszámol tízig, ajkai némán mozognak. Rámar a férfi csípőjére, majd szelíd erőszakkal beleülteti. Sam felordít, körmeit az arkangyal bőrébe mélyeszti.
Lucifer megborzong a fájdalomtól, azután mozgatni kezdi Sam csípőjét. Felhúzza a lábait, és nekidönti a vadász hátát.
Sam nyögve tesz eleget a néma utasításoknak, megtámaszkodik Lucifer erős kezein, és lassan mozogni kezd.
Rövidesen Lucifer mellkasára borul, elkínzottan nyögdécsel, és belezihál az arkangyal bőrébe. Továbbra is erősen szorítja a kezeit, elkeseredve harapja az ajkait, amiért haragszik magára.
- Gyűlöllek - suttogja fájdalmasan.
- Én is téged, Sam - búgja Lucifer, majd végigsimít Sam izzadságtól csillogó derekán.
Testük lusta ritmusra ring, szívdobbanásuk összesimul, légzésük összegabalyodik.
Sam összepréseli az ajkait, lejjebb nyomja a csípőjét; Lucifer beljebb hatol, és kéjesen felnyög. A férfi nyakába csókol, ajkaival végigcirógat a bőrén, végül a vállgödrébe lehel egy csókot.
Sam kezeinek a szorítása egy pillanatra felfokozódik, majd hirtelen elgyengük, ahogy a vadász elmegy.
Lucifer vigyorogva fordít a helyzetükön, a könyökeire támaszkodik, s kicsit erőteljesebben mozog tovább.
- Elég - nyögi Sam saját barna tincsei közé fúrva az ujjait. Lucifer az ajkaira hajol, megcsókolja. Nyelvével a szájába hatol, a fogaihoz szorítja. Csókja követelőző, éhes, és fokozódó vágytól tüzes.
- Lucifer! - kiáltja Sam, immár ébren, a saját ágyában ülve. Vad szívdobogásán és heves zihálásán kívül nem hall mást, csupán a hotelszoba órájának monoton, üres kattogását.
- Mi a szar... - Nyűgösen megdörgöli a szemeit, azután kezeit az ölébe ejti. Kirázza a hideg, ahogy megérzi nedves alsójának hűvös érintését.
Nagyot nyelve lenéz magára, azután belepillant a nadrágjába.
Összeborzad.
- Krisztusom - nyögi elhalóan, azután lerúgja magáról a takarót, és pánikszerűen rohan a fürdőszobába.
Ilyenkor jön jól az, ha összeveszik Deannel, és kénytelen egyedül utazni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése